Magán életemben bekövetkezett változás miatt egy kicsit újra át gondoltam miért is érdemes csinálni ezt.
Eddig mindig rohantam, nyomás volt rajtam, hogy nincs idő, illetve kifutok belőle. Sietni akartam.
S ez jó is üzletileg... de másra nem figyeltem.
De az egészet csak azért érdemes csinálni, mert ...talán... ...valaha... ...valamikor... ...valaki... használni fogja. Lesz egy pillanat, amikor kap egy szép élményt, vagy csak egy kellemes filmet, amire azt mondja igen most ez kellett. Ezért a pillanatért érdemes csinálni. Azért, hogy valakiknek jó legyen ettől.
S nekem attól jó, mert Neki jó.
Azt akarom, hogy aki velem dolgozik a projekten neki is legyen jó. Normális fizetésért, értelmes munkát végezzen.
Innentől a munka minden percét élvezni akarom, mert adni akarok. Adni akarok, mert nekem van. Adni akarok, mert nekem nincs más mint, hogy adjak. Adni, akarok, mert sose volt más csak, hogy adjak.
Ez kicsit érzékenyre sikeredett, de ma ilyen őszi nap van.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.